Gyökerekből szárnyak
Az újrahasznosítás a modern kor szüleménye, a végtelen fogyasztásé, az eldobhatóságé. Hiszen régen semmit nem dobtak ki. Legyen az egy fa-, ruha- vagy fémdarab, generációkon át addig használták, amíg csak új funkciót találtak neki. Értő szemnek a kacat, a hulladék, a lom kincset ér, a türelmes kéz újra a ház részéve képes tenni azt, ami egyébként a sittes konténerben végezné.
Nem meglepő módon, egy ház visszabonthatósága az anyagainak minőségében rejlik.
vagyunk a Körkörös építkezés ősi alapanyagai, a vályog, a fa, a kender találhatja meg régi-új szerepét egy felújítás során. Nem érdemes teljesen lerombolni, nyom nélkül eltüntetni azt, ami már több mint száz éve komolyabb szerkezeti sérülés nélkül kibírt. Hiszen az alapja, vagy támfala lehet még jó, őrizhet számos értékes elemet.
Vagy éppen szellemi kötőanyagot: hagyományt, amely az új családi otthon alapjául szolgálhat.
Egy teljesen kiszáradt tölgygerenda, amit a nedvesség és a szúk megkíméltek, jobban megállja a helyét, mint a legtöbb frissen feldolgozott terméket, amit manapság a fatelepen találunk.
Építési hulladék, szétszerelés és a bölcsőtől a bölcsőig folyamata
A vályogfal anyag tökéletesen újrafelhasználható. A vályogtéglák a leghatékonyabb nélkül, egészben szabadíthatóak ki a vályoghabarcsból. A habarcs és törmelék pedig újrakeverés után újabb száz évekre képes betölteni funkcióját.
Téglafal esetében is előny ha az egykori mesterek vályoghabarcsot használtak. Ekkor könnyen megtisztítható a tégla felülete, mert míg a mész megmerevedik, addig a vályog csak szárad, így a téglák rendkívül könnyen elválnak. A mésznél a kő ugyan elválasztható, de már nehezebben, több erőre és kalapácsütésekre van szükség, sokszor még egy kis vésőkalapácsra is.
Mindehhez persze az ember idején túl egy régi-új szemléletmód kell.
Mert hiába áll több idő a rendelkezésünkre: a számtalan digitális eszköz csak papíron arra hivatott, hogy még több időnket tegyen szabaddá… És ebből a körből ritkán van kilépés, amikor az emberek többsége már az ételt vagy a ruhát is házhoz rendeli, a ház építésekor csak az eldobható világot.
Az építkezés fenntarthatósága
Az, ahogy építünk, éppúgy terheli a környezetünket, mint a közlekedésünk vagy étkezésünk. Magyarország-dioxid-kibocsátásának szén37%-át az építőipar és ingatlanpiac adja.
a hazai építőipar évente több millió tonna hulladékot is termel, a bruttó hulladékot 20%-a az innen származik. Hivatalosan az építési törmelék 90%-a újrahasznosításra kerül. A, hogy a jó minőségű építőanyagok, újra megvásárolható lehetne használni, a legolcsóbb töltőanyagként fokozta "újrahasznosításra" útépítés során. A keserű igazság az, hogy az anyagok valódi újrahasznosítási aránya jelenleg 1%.
Attól, hogy a klímaváltozást már nyár nyárra egyre jobban bőrünkről érezzük, az erőforrás-hatékonyság, építőanyag-újrahasznosítás és körkörös saját építés még a reklámszlogenek fokán maradnak.
Egyedül az építők felől jövő igény az, ami felértékelheti a bontott alapanyagot a gyárból érkező frissen fóliázottal szemben.
Minden vármegyében vannak történelmi építőanyag- kereskedők, akik régi téglákkal, vagy gerendákkal, ajtóval, ablakkerettel kereskednek. Ők a bontási vállalkozók állandó felvásárlói. Amikor tőlük vásárlunk, egy olyan folyamatot erősítünk, amivel nem csak a saját költségeinket csökkentik, hanem a bontás során keletkezett hulladék mennyiséget is.
Egy ember élete során általában csak egyszer építkezik. Mondhatnánk, hogy az ő anyaghasználata nem érinti sem közvetlen környezete, sem az ország, vagy a kontinens környezetterhelését. Nem is azért fog bárki Körkörös építészettel bíbelődni, hogy statisztikai ezredszázalékokat javítson az átlagon. Hanem akár kimondatlanul is megértette, hogy az emberi élethez idomuló módszerek neki és a családjának is mert visszatalálni egy olyan harmóniához, ami a modern világ legfőbb hiánycikke lett.
Fontos, hogy a kivitelező cégek tudatosak legyenek mind a minőség, a körkörös gazdálkodás és a felhasznált építőanyag életciklusa terén. Ha ezzel párhuzamosan a megrendelőket is hasonló értékek vezérelnek, ez szorosan eredményesen elősegíti a változást az építőiparban, ezzel a környezetünkben.